A konferencia középpontjában idén is olyan nemzetgazdasági jelentőségű témák állnak, amelyek hosszú távon befolyásolják Magyarország, és hazai logisztikai szektor nemzetközi versenyképességét. Az eseményen a kormányzat előadóként tájékoztatást nyújtott a logisztikai szektorral kapcsolatos hazai és külgazdasági kormányzati tervekről, a határokon átnyúló logisztikai fejlesztésekről és együttműködési elképzelésekről. A kétnapos szakmai fórumon a hazai előadók mellett német, török és horvát logisztikai szakemberek előadásait is meghallgathatták a résztvevők.


Vámszabadterület lehet Záhony

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) Záhony térségében történő vámszabadterület létrehozását sürgető javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A javaslat részleteit ismertette Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke és Tüske Péter, a Magyar Vámszövetség elnöke a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. A javaslat értelmében a térségben olyan övezet jönne létre, amelyen belül nem kell vámot és nemzeti adókat fizetni a kívülről behozott áruk után, amíg azok az övezeten belül tartózkodnak. Ennek eredményeként a körzeten belül zajló gazdasági tevékenységek költségei jelentősen csökkennek, amely pedig külföldi beruházásokat vonzhat a térségbe. A külföldi és magyar termelő cégek Záhonyba telepedése ösztönözné a térségi áruforgalmat, munkahelyeket teremtene és technológiatranszfert valósítana meg a hazai iparban, illetve gazdasági növekedést biztosítana nem csak a térség számára, de nemzeti szinten is. A vámszabadterület óriási növekedést idézhet elő a nemzetközi kereskedelmi szolgáltatásokban a pénzügyi és biztosítási területtől a távközlés területéig, valamint az ügyfélkapcsolati központokat illetően. Tüske Péter elmondta, hogy más módon nem lehet versenyképessé tenni Záhonyt a régióban, ugyanis egyrészről ilyen típusú vámszabadterület nincs a környező országokban, másrészről a szomszédos országok fogadótermináljai jobban és gyorsabban fejlődnek. Záhony térségének vámszabadterületté nyilvánításával jelentősen javulna a térség árufuvarozási versenyhelyzete, ennek hiányában  a további források ideirányításával csak az agóniát hosszabbítanák meg.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Magyar Levente külügyi államtitkár ismertette a Minisztérium elképzeléseit Záhony térségével kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Záhony térsége vonzó legyen a külföldi befektetők számára és ennek pozitív hozadéka mielőbb érződjön.

A Záhony térségében létrehozandó, területi alapon működő vámszabadterület engedélyeztetésének kérdéskörével a Nemzetgazdasági Minisztérium is foglalkozik, mondta előadásában Dr. Lenner Áron Márk helyettes-államtitkár.

A magyar vasúti árufuvarozást és a záhonyi térség vasútiforgalmat élénkítő intézkedésekről számolt be Pafféri Zoltán elnöki tanácsadó a MÁV Zrt. részéről. Ezek között szerepel pl. az MLSZKSZ kezdeményezésére TÖR (Teljesítmény Ösztönző Rendszer) kedvezmények biztosítása új az forgalmakra; a versenysemleges és hatékony határátmenet; a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes díjképzés; további üzletpolitikai ösztönzők bevezetése, szabályozások egyszerűsítése és a nemzetközi kapcsolatok élénkítése.


EU-s források már ebben a hónapban megnyílnak

A Konferencia keretében az Európai Unió 2014–2020. évi költségvetési ciklus pályázati lehetőségeiről és a hazai közlekedéspolitika, közlekedésfejlesztés súlyponti kérdéseiről tartott előadást Dr. Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes-államtitkára, Schmidt Szabolcs, az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági főosztályvezetője és Tatai Laura, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese.

Dr. Becsey Zsolt helyettes-államtitkár kifejtette, hogy uniós támogatások nélkül jelenleg lehetetlen lenne ma fejleszteni, hiszen a költségvetés az ország „üzemeltetésére” megy el. Ezért jelent óriási kihívást az, hogy a közlekedés fejlesztésénél képesek vagyunk-e fenntartható kapacitásokat kialakítani. A helyettes-államtitkár úgy vélte, hogy a túlzott kapacitások pályázati forrásokból való kiépítése nemzetgazdaságilag nem szerencsés megoldás, mivel utána adófizetői pénzekből – támogatás formájában - kell fenntartani ezeket, amely több generációra ró indokolatlan terheket. Dr. Becsey Zsolt hangsúlyozta, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklusban ötven százalékkal kevesebb forrás áll az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban az ország rendelkezésére, mint a korábbi időszakban.

Schmidt Szabolcs, az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági főosztályvezetője előadásában kiemelte, hogy az Unió eltökélt célja a vasúti áruszállításban rejlő potenciál kiaknázása. Az Unió ennek megvalósítására szerkezeti és pénzügyi keretet biztosít, így még októberben megnyílnak a pályázati lehetőségek a közlekedési projekteket finanszírozó új CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Connecting Europe Facility) programban. A pénzügyi keretek első körben 2016-ig állnak rendelkezésre. Ezt követően, az egyes országokban, a fel nem használt forrásokra a többi EU-s tagország is pályázhat. Amennyiben Magyarországnak lesznek jól előkészített projektjei és ki tudja használni a saját keretét, akkor akár további jelentős közlekedésfejlesztést segítő forrásokat is képes lesz lehívni. A pályázható források jelentős része vasúti, illetve folyami projektekre használható fel.

Szintén az uniós pályázatok és a közlekedésfejlesztés témaköréhez kapcsolódott Tatai Laura, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettes asszonyának előadása is, amelyből kiderült, hogy a kormány a jelenleg érvényben lévő pályázati rendszer jelentős átalakítására készül.  Többek között operatív programonként bontják le a többéves nemzeti keretet éves fejlesztési keretekre, így előre látható lesz majd, hogy mire lesz forrás. A rendszer módosítása érinti a támogatási szerződéseket is: Nem lesz szükség a szerződések módosítására abban az esetben, ha a projekt műszaki tartalmának változása nem érinti az output indikátorokat. A rendszer díjazni fogja a közterheket rendesen viselő cégeket: ha az adott társaságnak legalább két lezárt üzleti éve van, adózási teljesítménye pozitív és összege eléri a biztosíték összegét, akkor nem kell majd további biztosítékot leraknia. A fenntartási időszakban jelentős mértékben csökkenhet a kedvezményezett biztosítéknyújtási kötelezettsége, amennyiben határidőn belül, az output indikátoroknak megfelelően sikerül a projektet végrehajtani. Bevezetnék az e-dokumentumok hitelesítését és az sms-értesítést, valamint a teljes pályázati folyamatot elektronikussá tennék. Lehetőség nyílik majd a költségek átalányalapú elszámolására, valamint valamennyi kedvezményezett számára bevezetnék a halasztott önerőt és meggyorsítanák a támogatások kifizetését is. A főosztályvetető-helyettes asszony elmondta, hogy az uniós logisztikai és közlekedésfejlesztési pályázati források hazai megnyitására, az integrált közlekedésfejlesztési (IKOP), valamint a gazdasági és innovációs operatív programok (GINOP) brüsszeli elfogadását követően lehet számítani.

A NAV növeli ellenőrzéseinek hatékonyságát

Kovácsics Iván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese a Konferencián bejelentette, hogy a NAV fokozni kívánja az ellenőrzések hatékonyságát, ezért egy olyan rendszer bevezetésén dolgozik, amely felhasználná a tehergépkocsik számára bevezetett elektronikus útdíjat ellenőrző kamerák által biztosított adatokat is, amelyeket az áfa- és egyéb adócsalások visszaszorítása érdekében vennének igénybe. A fuvarozók eközben azt szeretnék, hogy ne csak a NAV, hanem a rendőrség is használja a kamerákat, mégpedig a rakomány- és járműlopások felderítése, visszaszorítása érdekében. A kamerákkal és az útdíj-adatbázissal, illetve a kamerák alá telepített súlymérő berendezéssel együtt ki lehetne deríteni például, hogy egy adott szállítmány vagy kamion valóban kilépett-e Magyarországról Szlovákia felé, és mekkora tömegű árut szállított. A figyelőrendszerrel akár az engedély nélküli fuvarozókat is ki lehetne szűrni, illetve mód nyílna többek közt a bázisolajjal elkövetett csalások felderítésére is. Ennek az újszerű ellenőrzésnek következtében az is előfordulhat, hogy azok a fuvarok, amelyek ezt az ellenőrzést szeretnék inkább elkerülni, folyami vagy vasúti szállításra terelődnek át, ahol sokkal jobban ellenőrzés alatt tarthatók.

Változnak az egyes fuvarozási szabályok

Megváltoznak az ADR-s áruk fuvarozási szabályai 2015-től. Dr. Sárosi György, a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatója ehhez kapcsolódóan ismertetett egy esettanulmányt, amely keretében elmondta, hogy a lítium tartalmú akkumulátorok fuvarozása és tárolása során milyen események fordulhatnak elő és azokat miként lehet kivédeni. A bemutatott képek jól szemléltették, hogy akár százmilliós károkat is tud okozni a figyelmetlenség, a gondatlanság, a tudatlanság.

Hencz Imre Csaba a Széchenyi István Egyetem doktorandusz hallgatója bemutatott egy érdekes jelenséget, ami a közúti fuvaros cégek életét keserítheti meg külföldi útjaik során: külföldön nem mindig fogadják el a hazai szakma által eddig megszokott rögzítési megoldásokat és néha ez igen komoly büntetést és költségnövekedést jelent (összesen 1800 Euro). Egyben be is mutatta azt a megoldást, amivel ez a tortúra és a költségnövekedés elkerülhető.

Hírek a nagyvilágból

A kétnapos velencei fórumon számos logisztikai cég képviselője számolt be fejlesztéseiről, piaci tapasztalatairól. A hazai előadók mellett felszólalt többek között Hülya Cilgi, HC Consulting&Logistics ügyvezetője, a Török Államvasutak (Türkiye Cumhuriyeti Devlet Demiryollari – TCDD) korábbi marketingvezetője, aki a TCDD-nél zajló liberalizációs folyamatokról adott tájékoztatást.

Vedran Devcic, a Luka Rijeka kikötő elnöke a kikötő piaci pozícióinak megerősödéséről adott számot, egyúttal kiemelte Rijeka erősödő szerepét a Távol-Kelet és Európa közötti intermodális forgalomban. Ehhez nagymértékben hozzájárult az 50 millió eurós beruházással megvalósult Skrljevo projekt, amelynek keretében egy modern, jól felszerelt, mintegy 400 ezer négyzetméteres, saját tulajdonú háttérterminált létesítettek.

Iva Roma az Adriatic Gate Container Terminal képviseletében bemutatta a terminál jelenlegi képességeit és a küszöbön álló fejlesztéseket.

Selda Yilmazoglu a török BALO projektet mutatta be, amelynek keretében egy logisztikai szervezet több termelő cég EU-s áruforgalmát összefogja, és egyben szervezi meg a fuvarokat vasúton, vízen, közúton, kihasználva a méretgazdaságosságból eredő szinergiákat.

Logisztikai Érdemrenddel és Életműdíjjal ismerték el a legjobbakat

Az MLSZKSZ Logisztikai Érdemrendet alapított olyan szakemberek szakmai tevékenységének és érdemeinek elismerésére, akik az adott évben a logisztika területén maradandót alkottak. A Logisztikai Érdemrendet a Szövetség hagyományosan az őszi Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián adja át. Idén az MLSZKSZ az Érdemrendet Kautz István úrnak, a Masped Csoport elnök-vezérigazgatójának, a Logisztikai Életműdíjat dr. Fullér István úrnak, a BILK Kombiterminál Zrt. idén nyugdíjba vonult vezérigazgatójának adta át.

MLSZKSZ